Hát úgy nézz ki talán rendeződik a helyzet a sogornőm és köztem,legalábbis ugy csinálok mintha....
És szerintem csak én vagyok ilyen érzékeny vele kapcsolatba.Neki szerintem fogalma sincsen,hogy én mit érzek.... én nagyon szeretem őt,és fájnak a szavai.
Idézem a szavait:
"Na hát az a nagy helyzet, hogy hatalmas az öröm. Na nem nálunk (szerencsére :D), de jön a következő baba. Bátyámék nem teketóriáztak, esküvő, majd gyerek, pont, mint annak idején mi. :) "
És tudom nem szép tőlem,de kimondhatatlanul fáj...Miért mi teketóriázunk? És sajnos a férjemmel kicsit célzásnak érezzük.És lehet nem kellene,de mégis....
4éve küzdünk a babáért.....
És igen 4lombik,rengeteg műtét.Közben elveszthettem volna a munkahelyemet is.Iszonyat ez amit mi lombikosok végigcsinálunk.
És igen a barátnőim mellettem állnak!(Ami nagyon jol esik)Lélekben probálnak támogatni.Főlleg egyvalaki,akit nagyon szeretek,de most nem nevezem,ugyis magára ismer:)
Ezt a megjegyzést eltávolította a blog adminisztrátora.
VálaszTörlés